Butykai Bettina

Fekete báránynak születtem. Így is éreztem magam éveken keresztül. Az, aki kilóg a sorból, aki máshogy lát, máshogy érez, máshogy kérdez.

Gyerekkorom óta csodálattal figyelem a világot. Nem csak nézem, hanem érzem is. Érdekel, mi miért történik, mi van a felszín alatt, mi mozgatja az embereket, a helyzeteket, az életet magát. A "miért" kérdése mindig is kísértett és vezetett is.

Az életet nem könyvekből tanultam meg, hanem a saját bőrömön keresztül tapasztaltam. Megéltem, elbuktam, felálltam és közben egyre mélyebben értettem meg az összefüggéseket. Azt, hogy semmi sem véletlen. Hogy mindennek helye és értelme van. A kérdéseimre pedig sosem ott és akkor kapok választ, amikor felteszem őket.

Hiszem és érzem, hogy minden egy nagy egész része. Hogy ami különállónak tűnik, az valójában összekapcsolódik. Látok és érzek olyan dolgokat, melyek egyszerű szavakkal nem mindig kimondhatóak, mégis jelen vannak. Talán épp ez az, ami segít másokat is közelebb vinni önmagukhoz.

Ma is fekete bárány vagyok és így is tekintek magamra. Büszkén. Valakire, aki más úton jár és ezen az úton kísér másokat is.